Barátaink a lovak

                                           Egy kis lótöri!

          A ló kialakulásának folyamatát brit paleontológusok kezdték el kutatni a 19.század második felében.Sir Richard Owen 1840-ben írt először egy London környékén talált,kövületben megmaradt lófajról,melynek a Hyracotherium nevet adta. A lelet kb.55 millió éves volt.A kutatások a század közepén Észak-Amerikába tevődtek át. 1876-ban,az USA déli részén,egy eocén kori sziklában megtalálták a ló ma ismert legkorábbi ősét.Ez a korai előd kb.55 millió évvel ezelőtt élt a Földön,és megtalálható volt az akkor még egybetartozó,összes mai kontinensen.Ez az első kb.rókaméretű korai miniló az Eohippus nevet kapta a tudósoktól.Az aprócska kb 35cm magas,elsősorban lombokkal és cserjékkel táplálkozó élölény még nem rendelkezett patákkal: az elülső lábain négy,míg a hátsókon 3 ujja volt.Fejformája,testfelépítése és lábszerkezete leginkább egy rókáéhoz,farka pedig a mai szamáréhoz hasonlítható.

                                                                                      (Eohippus)

 A következő fejlettségi szinten levő lóelődök a Mezohippus és a Miohippus kb.25-40 millió évvel ezelőtt az oligocén és a miocén idején jelent meg.A Mezohippus és a Miohippus két hasonló felépítésű ősló volt.Mind elülső,mind hátulsó lábaikon 3 ujj volt,de testtömegük nagy részét már a legnagyobb,középső ujj viselte.25 millió évvel ezelőtt a miocén korban az őserdők egy részének helyén szavanna és sztyepp alakult ki.Az ekkoriban élő állatok fogazata alkalmassá vált a fűfélék legelésére.

                                                                                        (Mezohippus)

Kb.17 millió évvel ezelőtt,a késő miocén idején,Észak-Amerikában tűnt fel a Merychippus.Ennek a kb.90 cm magas minilónak a fogazata már egészen hasonló volt a mai lovakéhoz,így a keményebb,durvább füveket is megtudta rágni.A Merychippus már egyetlen ujjon járt,bár a mellette lévő két ujj csökevénye még megvolt.Ez a kis ló már bizonyítottan csoportosan élt.A Pliohippus kb. 6 millió évvel ezelőtt élt a Földön.Ez volt az első,egy lábujjal rendelkező,tényleges patásnak nevezhető állat az evolúció folyamatában.A Pliohippus kb.120 cm marmagasságú volt,és az egész világon elterjedt,de mintegy 8000 évvel ezelőtt máig ismeretlen okokból eltűnt Amerikából.Ezután az Újvilágba legközelebb az 1400-as évek végén a spanyol hódítók segítségével jutottak lovak.

                                                                               (Miohippus)

                                                                              (Merychippus)

A ma élő ló az, Equus Caballus kb. 1 millió évvel ezelőtt jelent meg a Földön.Ezek a lovak már mind sztyeppéken éltek.A korai zebracsíkok már a farukon és a végtagjaikon voltak fellelhetők, és egyre több ló színe alkalmazkodott az új környezethez:az egérszürke,fakó és világospej színek váltak általánossá ebben az időszakban.

                                                                                       (Equus Caballus)

                                   A csikó nevelése

         A csikónevelés, a csikó egyedfejlődése a megtermékenyitéssel kezdődik és az utolsó szegletfog kiváltságáig(5év) tart. A melegvérűek lassúbb,a hidegvérűek gyorsabb fejlődésűek,de hamarabb el is használódnak. A csikónevelés a lótenyésztés egyik legkényesebb és legfontosabb szakasza. Mivel a genetikai képesség a felnevelés folyamán realizálódik, a felneveléstől nagymértékben függ ,hogy az örökletes alap milyen hatékonysággal érvényesül.Megfelelő környezeti feltételek hiányában a legértékesebb genotipus sem képes kibontakozni , s mivel valamennyi gazdasági állatfaj közül a megszületéstől a használatba vételig eltöltött felnevelési idő a ló esetében a leghosszabb és így az elkövethető hibák esélye is a legnagyobb. Könnyíti,de egyben nehezíti is a tenyésztő dolgát az állatfaj nagyszerű kompenzációs képessége,hogy bizonyos határig képes ellensúlyozni a felnevelési hibákat,viszont el is fedi azokat. Éppen ezért az állat biológiai igényeit az egyedfejlődés minden szakaszában maximálisan ki kell elégiteni.

A fiatal csikók egészséges fejlődését segíti elő, ha tetszés szerinti időben bőségesen szophat. Kéthetes kortól már követheti munkára fogott anyját. A csikó háromhetes korában kezd szilárd takarmányt fogyasztani. Első és legfontosabb tápláléka a zúzott zab. A zabot v. az anyja bokszában kis zabolóban, v. közös zabolóvályuban kapja. Ménesi kancatartás mellett csikóóvodát rendszeresítenek mind az istállóban, mind a legelőn. A szopóscsikó általában annyi liter zabot fogyaszt naponta, ahány hónapos. Jó, ha elkülönített helyen jó minőségű lucernaszénát is kap. A választott csikó takarmányozásának alapja az abrak. Abrakból az átlagos melegvérű csikó 3?4 kg-ot fogyaszt el, az angol telivér versenyló csikója 5?6 kg-ot. A választott csikó a tömegtakarmányból keveset tud elfogyasztani, ezért a legjobb szénát kapja. Jó, ha a széna fele részben lucernaszéna és fele részben réti széna. A széna és a zöld-, valamint nedvdús takarmány önetetéssel adható a csikóknak, mert ezekből csak annyit fogyasztanak, amennyire az adagolt abrak mellett szükségük van. Ha az éves csikó legelőre jár, télen pedig elegendő és jó minőségű szénát kap, akkor ásványianyag-ellátása rendezett. A hidegvérű választott és éves csikók fejl. erélye (növekedési erély) nagyobb, mint a melegvérűeké. Gyors növekedésük következtében hamarabb foghatók igába és hamarabb értékesíthetők. A második nyári takarmányozás a legelőre és a kaszált zöldtakarmányozásra alapozhat. A hidegvérű csikó jól és nagy tömeget legel. A csikókat csikóistállóban v. fészerben helyezik el. Ezekhez karám csatlakozik, amelyet mindig felkereshet a csikó. E tartás mellett a csikó mozgását nem szabad korlátozni. A legelő mindig jobban táplálja a csikót, mint az azonos mennyiségű kaszált zöldtakarmány. A legelőt szakaszosan tanácsos járatni, hogy a lelegelt rész újrasarjadzásához elegendő idő legyen. A versenyző fajtájú csikók kb. 18 hónapot töltenek ménesben, ezután a versenypályára kerülnek és 5?7 hónap múlva versenybe állnak. Ménesi életük első harmadában az anyjukkal együtt vannak. Ezután még egy évet maradnak évjárati ménesben. Jártatásuk célratörőbb, mint a félvéreké. Ménesi mozgatásuk tk. az előtréning kezdete. Ezért a telivér csikók az izomfejlesztő lépés és lassúbb vágta mellett tavasztól rövidebb, gyors munkát is végezhetnek.

Oldal: -Barátaink a lovak!
Lóbarátoknak! - © 2008 - 2024 - lobaratoknak.hupont.hu

Az, hogy weboldal ingyen annyit jelent, hogy minden ingyenes és korlátlan: weboldal ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat